A Fourier-transzformáció megmondja, mennyi van az egyes frekvenciákból a jelben — egy „frekvencia-recept".
🎶 Jel = szinuszok összege — szétszedés animáció
Összeg = összetett jel Egyes szinusz-komponensek Amplitúdó-spektrum |X(jω)|
02 // A KAPCSOLATLaplace σ=0 → Fourier
A Laplace-transzformáció kétdimenziós: σ (csillapítás) és ω (frekvencia). A Fourier-transzformáció a σ=0 egyenes mentén értékeli ki — a képzetes tengelyen!
🗺️ Az s-sík és a képzetes tengely
Bal: |X(s)| a teljes s-síkon (3D felület). Jobb: σ=0 metszet = Fourier-spektrum!
Húzd a σ csúszkát! σ>0: a csillapító ablak elnyomja a jelet. σ=0: a teljes jel marad → Fourier. σ<0: felerősíti (nem mindig konvergál!).
🎚️ e⁻σᵗ ablak: a Laplace titka
x(t) jel e⁻σᵗ ablak x(t)·e⁻ˢᵗ integrandus ∫ terület
σ = 0 → az ablak = 1 → az integrandus csak e⁻ʲωᵗ-vel szorzódik → ez a Fourier! σ > 0 → az ablak elnyomja a jelet → a Laplace-integrál konvergál. σ < 0 → felerősítés → az integrál divergálhat!
04 // SPEKTRUM FELÉPÍTÉSKorreláció szinuszokkal
A Fourier-transzformáció lényege: az e⁻ʲωᵗ „kérdező" szinusszal korrelálunk — ha a frekvencia benne van a jelben, nagy érték jön ki.
08 // ÖSSZEFOGLALÁSA nagy kép: Laplace–Fourier család
A Fourier-transzformáció a Laplace σ=0 metszete. Az alábbi diagram interaktívan mutatja a kapcsolatot.
🗺️ s-sík: σ csúszka → Fourier a jω tengelyen
|X(σ+jω)| adott σ-nál σ=0 → Fourier-spektrum Pólus pozíció
Összefoglalva: X(jω) = X(s)|s=jω — a Fourier-transzformáció a Laplace s-síkjának képzetes tengelye mentén vett metszete. A Laplace a „teljes térkép", a Fourier a „fő útvonal rajta".