A szűréstől a neurális hálókig — ugyanaz az alapgondolat, más kontextusban
A konvolúció lényege: csúsztatunk egy „kérdező" mintát a jelen végig, és megmérjük az egyezést. Ahol nagy az érték → ott van a keresett minta!
Aluláteresztő, felüláteresztő, éldetekció — mind konvolúció egy adott kernellel. A kernel határozza meg, MIT csinálunk a jellel.
A CNN-ben a kernel egy kis 3×3 vagy 5×5-ös ablak, amit a képen csúsztatunk. Pontosan ugyanaz, mint a jelfeldolgozás, csak 2D-ben!
Minden konvolúciós kernel egy kérdést tesz fel: „van itt vízszintes él?", „van itt textúra?". Több kernel → több feature map → gazdag leírás!
A CNN két zseniális trükkje: (1) ugyanaz a kernel csúszik mindenhol → kevés paraméter, (2) lokális kapcsolat → transzláció-invariancia.
A mély CNN rétegei egyre absztraktabb jellemzőket tanulnak: az első réteg éleket, a második textúrákat, a mélyebb rétegek objektum-részeket!
A CNN nemcsak képekre jó! 1D konvolúció rezgés-, hang- vagy áramjeleken → prediktív karbantartás, akusztikus anomáliadetekció.